Yonderboi

    Úriember nejloningben

Nem rövid az út a Balaton melletti 1300 lelket számláló Mernyérõl a nemzetközi zenei életbe, de vannak olyan arcok, akik nem ismernek lehetetlent. Yonderboi például ilyen mernyei gyerek, még nin cshúsz éves, és hamarosan nagylemeze jelenik meg a hallgatós zenék egyik megbízható forrásaként számontartott német Mole kiadásában. És ha ez még nem elég, az easy listening és triphop fúziójának ifjú mestere áll a Kamarás Iván album zenéjének elektronikus fele mögött is.

   Ezek után persze nem csoda, ha csak dícsérem, de felhívnám naív olvasóim figyelmét, hogy Yonderboihoz baráti szálak fûznek. Összetartunk, ahogy az régi easy listening motorosokhoz illik.
   Elõször a Future Sound of Budapest 2-n megjelent Pink Solidism kapcsán bólogattam keményen bele a világba. Miután hetedszer hallgattam végig a Doors Riders On The Storm címû számának bevezetõ taktusaira épülõ belassult számot, e-mailben próbáltam utólérni a fiút, mert meg voltam gyõzõdve arról, hogy a magyar elektronikus szcénában elõtte még senkitõl sem hallottam ilyen visszafogottan ennyi érzelmet sugárzó zenét. Legközelebb telefonon sokkolt le, amikor elmondta, hol lakik, majd közölte, hogy egy darabig nem jön Budapestre, mert tavasszal érettségizik.
   Azóta majdnem két év telt el, megjelent egy ötszámos EP-je (Cinnamon Kisses) a Juice Recordsnál, két Jazz + Az remixe, és rangos külföldi kiadók válogatásain is szerepeltek számai (Mole Listening Pearls 1, Sciene Fiction Jazz, Living Sound Dreams II, és legutóbb az Ibiza Chillout) olyan elõadók zenéi mellett, mint Squarepusher, David Holmes és Aphex Twin.
   Yonderboi egy William Gibson karaktertõl kölcsönözte nevét, de aki borotvált szemöldökû cyberpunkként képzeli el, csalódni fog: az oldnál is oldabb school csávónál rendszeres kiegészítõnek számítanak a szõrmegallérok és norvégmintás garbók, egy Trevira márkájú holland nejloningért cserébe pedig a legdurvább ellenszolgáltatásokat csikarhatjuk ki belõle. Pedig egyike az utolsó finom modorú úriembereknek.
   Az easy listening kelet-európai verziójára csak az elmúlt néhány évben zakkant rá ez a különben mértéktartó fiú, de akkor alaposan. A szervezetében tomboló easy láz tetõzésekor képes volt órák hosszat a bolgár iparfejlesztés csodáiról szóló '60-as évekbeli filmhíradókat bámulni, vagy némi kávélikõr elfogyasztása után hosszan liftezni Kaposvár szocreál lakótelepein.
   Mai kompozícióinak fényében nehéz elképzelni, hogy a 12-13 éves Yonderboi elsõ számítõgépén õstechnót gyártott, az iskolai zenekar fellépésein pedig tátognia kellett, mert tanárai szerint botfüle volt. 1995-ben már zenélt az elsõ kaposvári technopartikon, amit barátaival közösen szervezett egy vakolatlan betongarázsban (még stroboszkópot is készítettek egy polaroid fényképezõgépbõl).
   A hiphop iránt mindig is lelkesedõ srác egy DJ Cam-lemez hatására nyitott a belassult és könnyebb hallgatású zenék irányába. Elkezdett ilyen számokon dolgozni, de hamarosan úgy érezte, hogy nem tud továbblépni élõ zenészek bevonása nélkül (addig egyedül, PC-n fabrikálta a zenéket). Ekkor került a képbe Zságer Balázs, aki akkoriban egy kaposvári funkegyüttesben billentyûzött. Eredetileg egy számuk house mixét kérte Yonderboitól (a szám Tommyboy Pornostar Recordsánál jelent meg Garderobe vs Paul Légere - Golden Age címen és ma is hallani a Roxyn), de a munka közben annyira egymásra találtak szakmailag és easyleg, hogy hamarosan közös formációt alakítottak ("Láttam, hogy rá fog kattanni, de nem szóltam neki. Aztán õ hívott fel, hogy valami fontosat akar mondani."- emlékszik vissza Yonderboi) TREVIRA MODERN néven, Kutzora Edina énekesnõvel kiegészülve. A közös projekt inkább az easy listening szocialista-esztrád vonalán halad, de a Trevira tagjai besegítenek Yonder mélyebb, érzelmesebb oldalát bemutató szolóanyagokba is.
   Yonderboi a Future Sounds of Budapest kapcsán került kapcsolatba a német Under Cover Music Group magyarországi fiókcégét vezetõ Széll Lászlóval, akivel végül egészen a lemezszerzõdésig mélyült az együttmûködés. Az UCMG hallgatós zenéit kiadó Mole labelnél jelenik meg az elsõ, számos élõ zenész közremûködésével készült Yonderboi album februárban vagy márciusban. A Shallow and Profound névre keresztelt anyagról annyit kell tudni, hogy a magyar zenékkel kapcsolatban általában távolságtartóan nyilatkozó Palotai Zsolt csak meleg szavakkal beszél róla, bár promó CD-jét állítólag elcsaklizta tõle Tommyboy.