Ez az interjú az Internetto.Westen jelent meg 1999. 04. 01-én. Kömlõdi Ferenc készítette. 

        "Miles Davis ma jungle-t nyomna

    DJ PALOTAI zenérõl, sportról, családról

(1999.04.01.) Palotai Zsolt a magyar elektronikus tánczenei élet vezéregyénisége. Számos új irányzatot (jungle, new school breakbeat, stb.) õ ismertetett meg az országgal, szettjei a mindenkori parti fénypontját jelentik. Kísérletezik a hangokkal, s hogy manapság a közönség egykor hallgathatatlannak minõsített számokért is megõrül, az nagy mértékben neki köszönhetõ. Egyébként a Tilos Rádió egyik alapítója, jelenleg a zenei programok felelõse. Civilben pedig családapa.

- Milyen zenéken nõttél fel? 
- Zenei általános iskolába jártam, és már akkor mindenevõ voltam. Egyébként Nyugat-Magyarországon, Gyõrött nõttem fel, azaz az osztrák rádiót és tévét hallgattuk, illetve néztük. Az általános után - huszonnyolc éves koromig - csak hallgattam a zenét. Kevés tökéletes dolog létezik az életben, de a zenében vannak ilyenek, például Bach: nem érdemes se elvenni belõle, se hozzátenni. 
- Mekkora hatással volt rád a hetvenes évek német elektronikája? Érezted-e akkor, hogy a Kraftwerk és a többiek valami teljesen újat indítottak el?  
- Igen, de nem elsõsorban a Kraftwerk - az popzene volt. Inkább a Can, az Ashra Temple és a Neu. Õk
folyamatokat, és nem számokat készítettek. Némelyik egy egész lemezoldalt betöltött. 
- Hogyan látod most, '99-ben a nyolcvanas éveket, az amerikai repetitív zenék, az industrial és Brian Eno
fénykorát?
- Az intellektuális vonal... Jobban izgatott, mint a Kraftwerk. Eno ma is hat, és nem csak a zenéi, hanem az élete, a gondolkodása. Õ találta ki az ambientet.
- Létezik ma még ambient?
- Ha egyszer megszületett, csak úgy nem halt el. Igen, létezik, CD-n, és otthon hallgatják: az ambient nem bakelit-kultúra.
- Mikor kerültél - hülye kifejezés - aktív kapcsolatba a zenével? Elsõ DJ fellépésed? 
- '89 szilvesztere, a Tilos az Á nyitóbulija. 
- Népzene, world music, reggeae - szokatlanul széles skála a hazai DJ-világban... Hogyan látod a népzene és az elektronikus tánczene viszonyát?
- A felépítésük és a mûködésük is hasonló. Mindkettõ a névtelenségbõl jön. A népdalt elénekli a Jóska bácsi, a Juli néni - a saját verzióikat adják. A lemezlovasok remixei is így készülnek.
- Évekig dolgoztál a legendás alternatív klubban, a Tilos az Á-ban. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál ott?
- Fõként azzal, hogy nincs kultúrája a szórakozásnak. Az emberek nem azért jöttek, hogy szórakozzanak, hanem hogy felejtsenek. De ugyanúgy nincs kultúrája az alkoholfogyasztásnak, és a drogokkal is ez a helyzet. Mindent, minden mennyiségben és rögtön...
- Aztán külföldi rádióknál is megpróbáltad...
- '91-ben a New Yorki WFMU-nál, majd az amszterdami Patapoe-nál és a Radio 100-nál.
- Hogyan jött a Tilos Rádió alapításának az ötlete? Mit jelent számodra ma a Tilos?
- Még a Tilos az Á-ban. Eleinte nem is nagyon akartam a rádiót. Egyszerre ment a klubbal, éjjel az egyik, nappal a másik. Majd eljöttem az Á-ból. Egyébként nincs még egy ilyen rádió, a kultúrális életben csak a Magyar Narancs hasonló jelenség. Mi játszottunk elõször elektronikus tánczenét, majd miután a két éves szünetet követõen szinte csak az ment, sokan ellene voltak. Még a rádión belül is.
- És a futball, merthogy - családi tradíció kötelez (édesapád olimpiai bajnok labdarúgó, majd a '70-es évek egyik leghíresebb játékvezetõje) - azt is szereted. Tudományos vagy népszerûsítõ alapon foglalkozol vele? Vagy egyáltalán nem marad idõd rá? 
- Tudományos, népszerûsítõ, minden. A sport része a kultúrának. És nem is csak a futball. Én annak örülök, hogy a sportok közül kiemelkedõ amerikai kosárlabdát, s az abból is kimagasló Michael Jordant láthattam. Egy ilyen zsenit megérni fantasztikus dolog.
- Filmekben, színházi produkciókban is közremûködtél. A legemlékezetesebbek?
- Egy harlemi utcaszínház New Yorkban. Aztán a kilencvenes évek közepén egy olasz produkció. Majd a '97-es Gagarin-elõadás. Ott egy - Kádár János hagyatékából származó - Gagarin dubplate-et játszottam. Ugyanabban az évben volt egy párizsi táncszínház is. Filmek? Mispál Attila alkotásai.
- Kinek szeretnél filmzenét készíteni?
- Passz.
- Zenekészítés... Megjelent egy mix-kazettád, s készül egy mix-lemez is. De mikorra lesz kész?
- Még nem tudom. Talán idén.
- "Saját" zene?
- Nem vagyok a stúdiók embere, ott minden túl lassan megy. Jobban izgat a lemezjátszó. Az, hogy két zene egyidejûleg - és hosszan - megy. Ilyenkor olyan energiák keletkeznek, amik elképzelhetetlenek a stúdióban.
- Legemlékezetesebb fellépésed? 
- Még mindig Szabadka, Lajkó Félixszel: '98 április 30., The Club. 
- Hogyan jutottál el a jungle-ig?
- Mindig nyitott füllel hallgattam a zenéket. Ugyanez áll a new school breakbeatre is. Ha élne, Jimi Hendrix is new school breakzeket játszana. Miles Davis pedig jungle-t nyomna...
- Kedvenceid?  
- Roni Size, Krüder és Dorfmeister, Les Baxter, Ils, Sun Ra. És a franciák.  
- Undergroundot és mainstreamet gyakran szembeállítják a mai Magyarországon. Szerintem az underground inkább fikció mint valóság, a mainstream pedig gagyi diszkó. Ami érdekes (és értékes) történik, annak a kettõ közti szûk zóna a helyszíne. Hogyan látod ezt? 
- Régen sokféle zene létezett. Voltak a diszkók, meg az alternatív helyek. Sokan az elektronikus muzsikákat is diszkónak tartották, majd amikor eljöttek egy-egy partira Törökbálintra, vagy Tilos bulira, akkor láthatták, hogy teljesen más. Egyébként a fõsodor és az underground tényleg összemosódnak. Annyira változatosak ezek a zenék, hogy szinte egy számban benne van az eddigi összes irányzat. A helyes arányok és az egyensúly megtalálása a leglényegesebb. 
- Az elektronika jövoje?
- Coldcut vs. Silent Poets: Border.
- Mekkora többleterõt és energiát ad a család?
- Most januárban jártam Londonban, és tíz percre találkoztam Ed Rush-sal. Állandóan rohan, szinte minden idejét stúdiókban tölti. A barátnõjével alig van együtt, számára a zene az élet. Kérdezte, nekem hogyan marad idõm a családra, a zenére, a bulikra. Nos, pontosan a család, a kiegyensúlyozott háttér teszi ezt lehetõvé. Kiegyensúlyozott háttér nélkül ugyan lehet õrült zenéket készíteni, de "pozitív õrületet" aligha.