A riport a FREEE Magazinban jelent meg ( 1999/5 ), készítette: Bognár Tamás.

  MANGO

  Valamikor nálunk is

Többek között a Palotai is õt tartja a legügyesebb fiatal DJ-nek. Mango még nincs elszállva, halk, visszafogott beszéde inkább az ellenkezõjérõl árulkodik. Céltudatossága mindössze a szemében tükrözõdik; az a fajta eleget megélt, átható tekintet az, amivel már nem szoktak szót csépelni. A hazai underground hip hop mestere és scratch-reccsentõje higgadtan, finoman közelíti környezetét és a lemezjátszókat. Színtere szlengjével élve: a mi Mangónk lágyan ujjaz.

A nevelõapám lemezlovasként tevékenykedett a 80-as években. Fõleg a kisebb klubokat járta, de neki bezzeg volt OSZK engedélye. A lakásban iszonyatos mennyiségû lemez és kazetta halmozódott, bazi nagy hangfalakon döngettünk, ráadásul állandóan magyarázta, hogy merre, meg meddig. Szóval kedvet kaptam, és hamarosan nekifeküdtem a suli buliknak. Elterveztem, hogy én is megcsinálom a DJ vizsgát, de közbejött a rendszerváltás, emiatt késõbb nem is került szóba. Ezt követõen kb. tíz éve kezdõdött egy idõszakom, amikor nem nagyon foglalkoztam zenével, inkább sportolgattam, tanulgattam, aztán jó pár évig csak a bulizás érdekelt. Az újabb lökést úgy 95 körül kaptam Tizsótól ( szintén Tilos DJ - a szerk.), beszerzett két lemezjátszót, meg gyüjtögette a bakeliteket. Legfõképpen a Ninja Tune-jai hatottak meg, elhatároztam, hogy én is megveszem a lemezjátszókat. Elõször ekkor történt pár, komolynak egyáltalán nem nevezhetõ próbálkozás zenekészítésre. A haverokkal számítógépen, szintin és gitáron eszkábáltunk össze némi underground behatású technót. Aztán egy Kopaszi gáti partit követõ reggelen elúsztak a korai remények. Éppen a KGST piacon vizslattuk a szemüvegeket, miközben kipakolták a pecónk. Megfújták a számítógépet, a TV-t, a lemezeket, fél évig nem is volt kedvem semmihez. Késõbb pultosként vendéglátóztam, ennek köszönhetõen kezdhettem el megint lemezezni. Akkor már Tilosozott az Odin, meg a Tizsó, az õ révükön kerültem be a rádióba 96 végén, és azóta minden héten rendszeresen adunk. A Totoja Klub nevû hip hop mûsorunk szombatonként éjféltõl indul.
A partikon hip-hopon kívül más zenéket is játszol. Nem hiányzik néha a többi stílus a rádiómûsorból?
De igen, viszont valószínû, hogy ez a gondunk hamarosan megoldódik. Mint nemrég kiderült, tök felesleges volt a frekvencia-para, mivel az EU-ba történõ belépéshez még egy csomó rádióadót ki kell utalni. Úgyhogy nagy az esély a Tilos 24 órás adásidejére, és ezzel együtt a délutáni mûsorunkra. Ebben régi funkok és jazzek szólnának, valamint minden hip-hophoz kapcsolódó zene.
A partizás hogyan indult be?
Eleinte semmi sem történt, aztán egy akció keretében egyszerre több klubot is befûtöttek a Tiloshoz: az Undergrass-t, a Picasso Point-ot, és még egyet. Hosszabb távon ezekbõl csak az Undergrass maradt meg, de ott is sokat kellett küzdeni a fõnökkel.
Miket játszottatok?
Én ilyen Chemical Brothers-es breakbeateket, trip hopot, zárásként némi hip-hopot. A Tizsó meg az Odin egy nehezen besorolható, eléggé underground, mégis mulatós house-ban utazott. A tulajjal való nézeteltérésünk a végjátékban kicsit elfajult, minekután kitalálta, hogy legyünk csak kéthetente, és ne szerdán, hanem csütörtökön. A másik héten inkább õ viháncolna a 84-es slágereivel. Teljesen szétroncsolta az addigi munkánkat, a korábban odaszoktatott nép fokozatosan lekopott, 97 elejére szépen kimúlt a hely. A Minimal Headz néven futó, MC-kkel megspékelt csapatunk különben a mai napig is koncertezik, a két-háromhavonta összejövõ fellépéseinken most már a Tégla is velünk DJ-zik.
Mikor tértél át végleg a hip-hopra?
Én mindent rossz idõben csinálok. A breakbeatet is elõbb kezdtem, mint kellett volna, most biztosan sikeresebb lennék vele. Felbukkantak ugyan fejek, akik örültek nekem, de akkoriban kizárólag a house uralta a terepet. Big beatet például csak az X-lab partik reggeli óráiban lehetett elcsípni. Kiváncsi vagyok, kap-e majd a hip hop iitthon olyan hangsúlyt, mint külföldön. Nézd meg az MTV-t, szinte évek óta nem szól más. Valamikor nálunk is el kell ismerjék.
A mûsorodat azért nem nevezném kommersznek, meglehetõsen messze van az MTV-féle muzsikától.
Persze, ezt csak a rap mûfajára értem, én nem kifejezetten a diszkó irányából szerettem meg a hip-hopot. Engem a minimal zenék világa, a Beastie Boys, meg a bakelit korong fogott meg. A tánczene összes ága, a trip hop, a big beat, a drum & bass, mind a hip-hopra épül. Ebben a mûfajban jelenik meg elõször a partiszerû felépítés, továbbá a DJ-k egész estés fellépése két lemezjátszóval. Most például megnézheted, miként köszön vissza a feketék egykori freestyle technikája a garázs és a drum & bass mûfajokban.
Megélted a rákattanás pillanatát?
Nem különösebben. Tulajdonképpen már a legelején, a Jeff Mills-, és Dave Clark-szerû súlyos minimál zúzással is a hip-hopot kerestem. Csak akkor még nehezen lehetett hozzáférni a jobb zenékhez. Beugrott ugyan egy-két lemez, fõleg Ninja kiadványok, London Funk Allstars, Funki Porcini, stb, de a kezdeti partikon nem igen lehetett ezeket elereszteni.
Miért a hip hop?
Akárcsak a többi zenében, ebben is a monotonság fog meg. Lehet lazább, lötyögõs, ugyanakkor teli tüdõbõl is kieresztheted. Persze, nincs benne sok minden, hiszen minimál, de pont ezért áll hozzám közel. Egy jó dob, meg basszus, esetleg egy csákó magyaráz. De az már nem is fontos, a többi a struktúrán múlik. A ritmusjátékok, az effektek, ezek mérvadók, mint manapság bármelyik mûfajban. Szinte biztos, hogy az új szerzemények valamilyen formában megtalálhatók a régebbi hip hop felvételeken, de ez korántsem egyenlõ az ötlettelenséggel. Különben is, minden egyes melódiát és ritmust rég eljátszottak. Egyedi darabok és variációk még létrejöhetnek, de a kör bezárult. A zenében lévõ plusz az adott pillanatban szólal meg, ezért válik meghatározóvá a zene aktuális szerepe, kifejezni akarása. Szerintem ezáltal hozhat újszerût, egy elõzõleg még nem létezõ hangulatot. Én is tovább zenélek, hiába tudom, hogy matematikailag valószínûleg az összes hang és ritmus kombinációja elcsengett már.
Valaki azt mondta, azért respektálja a ténykedésed, mert szilárdan kitartasz egy nem prosperáló mûfaj mellett. Részemrõl úgy érzem, hogy ez a fajta "hallgatós" hip hop sosem fog szélesebb közönséget vonzani.
Pedig vannak itt is táncolós zenék rendesen. Egy 115-120 BPM körüli számra már egy béna, falábú house-droidnak is tudnia kell mozogni.
Játszol ilyeneket?
Helye válogatja. A Pecsában, egy Tilos buli elején, bármit is rakok fel, az istennek sem mocorognak. Ezért inkább az érdekesebb zenékkel próbálkozom, hiszen hasonlókkal ritkábban találkozhatnak. Kis odafigyeléssel ebben a zenében is felfedezhetõk azok a finomságok, amelyeknek elég komolyan lehet örülni. Nem tudom... bizonyos helyeken elõszedem a gurítós szettet és akkor beindul a sikoltozás. Ilyen például a Garage, de tõlem hiába üvölt háromszáz részeg, betépett butikos, ez nem az én világom. Kétlem, hogy ovációjuk a tényleges zenének szólna, többnyire csak a bff-bff-t hallják az egészbõl.
Akkor hol tudnál elképzelni egy saját tánczenés partit?
Szoktam én táncoltatni, szerintem csupán beskatulyáztak kicsit. Tény, hogy a downtempo vonalat erõltetetem, de hát igazából erre is lehet ropni. Ha megfigyeled, ugyanaz, mint a drum & bass, csak fele ütemszámmal. A jungle 180-as tempója komoly kondi, fizikailag nem bírod sokáig, ellenben a hip-hopban ugyanaz a lazaság megvan. A Patexben egyszer beálltam a Palotai Zsolti és a Cadik közé, és hip-hop alapokat rakosgattam a jungle alá. Néztek is az arcok, hogy most akkor mi van, pont rámegy ritmusban.
Ismétlés várható?
Nem tudom, véletlenszerûen alakult ki a hangulat. Eleinte egyedül dörgettem a három lemezjátszóval; beizgultam rendesen, hogy végre kipróbálhatom. Késõbb aztán a Zsoltiék drasztikusan durálták neki, és valószínûleg elég jó lehetett az osztás, ha még Sven Väth is több, mint fél óráig figyelgette.
Téged tartanak a hazai pálya egyik scratch-királyának. A trónolással kapcsolatban mondták Coldcut-ék, hogy amíg a 80-as évek végi scratch tudásukkal verték a mezõnyt, addig a maiakhoz képest nagy nullák. Nincs meg nekik az a napi egy-két óra gyakorlás?
Az egykori két óra most sokkal inkább tizenkettõ. A külföldi profiknak errõl szól az életük, a szintjükig akad bõven behozni valónk. Nálunk az egész furcsán alakult, mert a mi hip-hop DJ-ink nem mixeltek: megállították a nótát és dobták utána a következõt. Kint viszont abszolút tempóban mennek a számok, szinte észre sem veszed a váltást. A vagdosó, "cutting" stílus itthon nem terjedt el, ebõl kifolyólag DJ-ink nem pedzik túlzottan ezt a ritmus ügyet. Ellenpéldaként említeném bármelyik Invizibl Scratch Piklz lemezt, néha megesik ugyan egy kis fergõdés, de az elszállások ellenére technikailag minden a helyén. Amúgy a favoritom a Mixmaster Mike, többek között õ az új Beastie Boys lemez DJ-je. Messze van a kommersztõl, de nem pusztán zsonglõrködik, a sok agyalás mellé bekúszik a zene is.
Hogyan jöttek be a hazai DJ versenyek a tavalyi év végén?
A Fila Rap Jam keretében zajló DJ Servive scratch bajnokságán a Firma DJ-jével, az IQ-val indultunk, és a második helyig vittük. Tényleg jó volt látni az utánpótlást, nem is képzeltem, hogy léteznek még ilyen fiatal scratch csapatok. Második lettem az Open magazin versenyén is. Fölcsúsztattam a biztonsági szettem, a kellemes, hangulatba hozós hip-hopom, de a korai idõpont miatt egyetlen mozgatható ember se volt a teremben.
Mostanában nem csak DJ-ként, de különbözõ együttesek zeneszerzõjeként, illetve közremûködõjeként is egyre többet találkozni a neveddel.
A fõ csapás az IMMC, ami három MC meg én, plusz nemrégiben bevettünk egy basszerost. Úgy három éve említette egy ismerõsöm: pár rapper gyerek scratch-elõ DJ-t keres. A találkozó nagy sokára jött csak össze, mert eleinte nem tudtam letüdõzni a hírt. Elsõ közös fellépésünket végül a 97-es Szigeten ejtettük meg, bár a szinpadon mindössze egy duó celebrált, mivel a két maradék MC épp külföldön tartózkodott. Én úgy elvoltam magamban a rakosgatással, de hirtelen elõkerült az itthon ragadt MC srác, és odaszólt, hogy szerezzek gyorsan mikrofont, gurítana valamit. Elég jól vették a szövegelését, mûködõképesnek látszott a dolog. Nemsokára már zsinórban jöttek a fellépések: Törökbálint, Club 98 FM, Fáklya, Cinetrip, Pecsa, stb.
Mi történik manapság a zenekarral?
Mostanra állt össze egy 10-15 számos anyagunk, de a megszólalással még elégedetlenek vagyunk.
El tudjátok érni a kívánt hangzást?
Abszolút, jelenleg csupán a folytonos idõzavar akadályoz. Az I&I Records stúdiójában állandóan szerelgetjük, javítgatjuk a rendszert, ha meg minden mûködik, rögtön becsúszik egy pénzes meló. Szóval beindultunk, és a stúdiónak hamarosan annyi munkája lesz, hogy képes lesz magát eltartani. A kialakulóban lévõ lemezkiadóhoz egyenlõre a Palotai, a Titusz és projektjei, az Odin, a Naga, a Pete & Toon, a Mozgóházasok, a Vályi Gábor, az IMMC, a Mozaik, a Belga és a Nyelvterület tartozik. Úgy néz ki, hogy Wave & break név alatt hozzám tartozik majd a hip hop label. A kör bõvülését a Lajosnak folyamatosan küldött demók biztosítják, találkoztam ígéretes anyagokkal.
Mégis, körülbelül mikor jöhet ki a lemezetek?
Tempónkat ismerve merész lenne beígérni bármit is. Egy négy számos maxi tavasz környékén várható, az Animától pedig egy remixre kaptunk felkérést. Ajánlatuk a közös bulikat követte, egyik koncertjükre a srácokat is meghívták MC-zni.
Úgy hallottam, egyszer te is felléptél velük.
Igen, nem ért rá a Palika, és a Prieger megkért, hogy ugorjak be. Ennek az elõzménye a tavalyi Szigeten történt, ahol meg a Palika scratch-elt helyettem. ( Az interjú óta Mango személyében új DJ-je van az Anima Sound Systemnek. - a szerk. )
A zenekari vonalat végezzük még ki. Mi az a Dragonfly FM?
Az egyik Cinetripre a Dragonfly kiadótól kellett volna jönnie a DJ-nek. Na, õ nem érkezett meg, és akkor a Laki ( a szervezõ - a szerk. ) kitalálta, hogy rögtönözni kéne valami live act-et. Egy szaxofonos barátjával, a Vázsonyi Jánossal megnéztük a videófilmet, amire zenélnünk kellett. Bejött a dolog, és mostanára már eléggé elhíresedett az együttes, sokfelé hívják muzsikálni.
A következõ a Mozaik nevû banda...
Újabb projekt az IMMC basszusgitárosával és még egy MC sráccal.
Ennek a zenekarnak került egy száma egy kelet-európai válogatásra?
Igen, a Firmás srácok kértek tõlünk a felvételt, mivel még a graffitis idõkbõl ismerik az MC-nket, Ponzát. A lemezt Prágában adták ki, és... hát nekem kicsit betesz a cseh rap, ráadásul a számunk nagyon gyatrán szól. A nótát még a Titusz lakásában gyurmáztuk össze, kompresszor hiányában egy kinti masterelésben bízva küldtük el a DAT-ot. Ezek meg úgy, ahogy volt, rávágták a bakelitre. A lemezen amúgy magasan a Firma viszi el a prímet.
A most megjelent Budapest 2000 címû válogatáson szólóban szerepelsz.
A Garam-féle albumra egy instrumentális számmal kerültem fel.
Milyen zenekarokkal dolgozol még együtt?
A Nyelvterület három költõ srácból áll. Elvontabb, odamondogatós, savanyú homorú rapjük alá a Titusszal csiholjuk a zenét. A Belga szintén szövegelõs csapat, felkérés szinten az õ számaikba is belehuzigáltam. A tagok buddhista fõiskolások, el sem hinnéd, az egyik ilyen hipó-szõke Jason Donovan figura, a másik kettõ szintén konszolidált öltözékû, tipikus iskolás fiú. Legalábbis ez a maximum, ami kívülrõl lejön róluk.
Az odamondogatós vagy az elvontabb dumájú MC-k állnak hozzád közelebb?
A pofán vágós vaker abszolút nem jön be. A tartalmasabb szövegeket szeretem, ha már egyszer beszélnek, mondjanak is valamit.
Van kedvenc hazai MC-d?
Rappelési stílusban mindenképpen az IMMC-t tartom csúcsnak. Nagyon érdekesek a Ponza szövegei, és ha nem ilyen totál stupid dolgokról nyomatnának, a Fekete Vonat is teljesen király lenne. Nagyon profin rakják egymás mögé a szavakat, árad belõlük a ritmus. Benne van a vérükben, de hát engem nem dob, hogy ki kinek a piáját, meg a nõjét nyúlja le. Tehetséges MC-k vannak még a Firmában, csak az a bökkenõ, hogy a füstös hangulatú koncertjeiken túlságosan is komplikált összehozni az öt beivott rappert. És bár többnyire jó nagy kiabálásba torkollik a mûsor, külön-külön mégis remek teljesítményt nyújtanak. Néha felhívjuk õket a rádiómûsorunkba, volt egy-két extrém freestyle esténk, az biztos. Ehhez a stílushoz nagyon el kell lazulni, ezáltal viszont rizikóssá válik a dolog kimenetele. Gyakran bizonytalanok a rímek, megesik, hogy csöppet sem szalonképes a szöveg, ellenben megszülethet a rögtönzés varázsa. Rendkívüli érdem egy rappernek, ha ott a helyszínen, élõben mûködnek a mondatai.
Említetted korábban a DJ vizsgát, hallottam közelmúltbeli emlékezetes kísérletedrõl.
Egy közös ismerõs révén találtak meg az RTL Klubtól, a DJ vizsga kapcsán kértek tõlem riportot. A Garage-ban találkoztunk, kérdeztek, válaszoltam: ez nekem nem jön be, bla-bla-bla. Annak idején is csak a faternak csináltam volna meg bizonyításként, de most ebbõl nem esznek, sérti a jogainkat, egyebek. Nem tudom, a tévések biztos bekajálták a szövegem, mert utána felhívott a riporter gyerek, hogy az RTL Klub kifizetné a vizsgát, csak menjek el, õk meg majd lefilmezik. Mondtam, rendben, végtére is 15 ezer forint. A megmérettetés napján kijöttek hozzám, felvették az otthoni bohóckodásom, és ahogy a kis lemezes táskámat a hónom alá csapva nekiiramodok. A pár frankó kis snitt miatt aztán pont lemaradtunk az írásbeli vizsgáról, melynek keretében idióta kérdõívvel cseszegetik a jóembert. A lemezlovasnak még az angoltudásáról is számot kell adni. Könnyítésül egy szótár segítségével kell megfejteni, mit jelent mondjuk a Scooter How much is the fish? címû száma. Szánalmas az egész, kirí, hogy csak a 15 rongyra mennek. Vagy még többre, mert az álmodozó falusi kissrácok a tanfolyamra is beiratkoznak, 45 ezret perkálnak le teljesen értelmetlenül. Mit taníthatnak egy ilyen DJ iskolában? Ott ülnek és nézik a metronómot, vagy ezzel a How much is the fish?-sel küzdenek? Na mindegy, odaértünk, úgy nyitottak, hogy késõ, most már nem lehet. Akkor eltûnt az RTL Klub-os csávó és lebeszélte az elnökkel, hogy hát mégiscsak itt vannak kamerával, meg minden. Sikerült meggyõzni õket, soron kívül bekerültem. Akkor meg a többi, türelmesen várakozó arc szólogatott be, hogy: "Na mi van öreg, ott a sor vége!". Ráadásul totál kiborultak a saját keverõim, meg a tûim láttán. Végül aztán lement a show.
Mit reagált a zsûri?
Véleményezték, hogy milyen remek volt, akár a DMC-n is indulhatnék ezzel a produkcióval, így megajánlják a vizsgát. Mellesleg egy Tommyboy-nak például nem kell részt vennie hasonló parádén, csak egy levelet kap, hogy kasszához lehet fáradni. Utána pár hétig vártam, de se értesítõ, se semmi, fölhívtam az RTL Klub-ost. Közölte, hogy betelefonáltak a vizsgáért, de elutasító választ kaptak. Még 15-öt kéne befizetni tanfolyamra vagy nem tudom mire, mivel nem jelentem meg az írásbeli vizsgán. Nyilvánvalóan azért csápoltak be, mert idõközben lement a TV-riport, és eléggé lehúzós jelleget öltött a kompániára nézve.
Akkor most mi lesz?
Fogalmam sincs, ott van videón, ahogy az elnök szájából elhangzik a sikeres vizsga bejelentése. Miért mennék el újra? Ha kitalálják, hogy mondjam el a How much is the fish?-t, akkor beugrom, a bónusz 15 rugót viszont görénységnek tartom. Az RTL Klub állítása szerint õk már egyszer kicsengették.