CADIK

B.T.: Kezdjük akkor az Anima Sound System szakítópróbájánál.
Cadik: Közel négy évet töltöttem a zenekarban, és hát... elváltak útjaink.
Kölcsönös volt a szándék?
Egy hosszú folyamat végeredményeként végül a Prieger Zsolti jelentette be a búcsút. Kezdetben az Anima játszotta a központi szerepet az életemben, és emelette csúsztak be néha az egyéb DJ-bulik. Aztán ez szép lassan átalakult, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektettem a partikra. Nevezheted önmegvalósításnak, mindenesetre a lemezlovasságot inkább éreztem magaménak. Egy ideig párhuzamosan mûködött a kettõ, de az utolsó periódusban már nem tudtam rendszeresen hazajárni Szombathelyre próbálni.
Kicsit sem sajnálod?
Nem, de mindenképpen kellemes emlék marad. Nagyon jó idõszak volt, a rengeteg koncerttel sok fontos tapasztalatra tettem szert.
Uszkve két éve indultatok el a Palotai Zsolttal alkotott formációtokkal.
Igen, a back to back-szerû fellépések ez idõ tájt kezdõdtek, bár a Zsolttal már korábban is játszottunk együtt. Még hajdanán az Underground kávézóban a DJ-k beosztása szerint egymás után következtünk, mindig én voltam az utolsó. Késõbb jött a Garage, majd megint az Underground, aztán a Zsolt egyik szettje közben odaszólt, hogy rakjam én a következõ lemezt.  
Az idõ távlatában, milyennek látod belülrõl a páros viszonyának változását? Hogy van mosz az egykori tanonc?  
Igen, tényleg, így jellemeztek egykoron, mára azonban a Zsolt szavaival élve "összecsúsztunk". A két év alatt nagyon sokat gyakoroltunk, mind a partikon, mind a rádióban, és mostanra egyfajta kommunikáció zajlik közöttünk a lemezekkel, aminek a közönség is részese. Érdekes dolog ez. Ha egyedül játszol, és felteszel egy lemezt, az embereket figyelve kialakul benned egy kép, hogy mi lesz a következõ. De ebben az esetben még egy másik DJ reakciója is beiktatódik.  
És bizonyos esetekben teljesen más az elképzelése... Ki tudod találni ennyi idõ után, hogy mit fog rakni?  
Ha lehet így fogalmazni, a miénk már egy bejáratott járgány. Kiismertük egymást, ami úgy szokott beigazolódni, hogy gondolok valamire, és minden egyeztetés nélkül a Zsolt is pont azt rakja. Mivel általában hosszú szetteket játszunk, a mûfajok területére is érvényes ez a válaszolgatás. Egy ötórás buli alatt mindenféle stílus elõkerül, nem csak a számokat kötjük, hanem "zenékre teszünk zenét", ebbõl még különlegesebb válzások sülhetnek ki. Ne felejtsük el, hogy az egyik legjobb érzés, amikor két különbözõ, és önmagában is egész mû a mixnek köszönhetõen tökéletes harmóniában szólal meg.  
Nem állítom, hogy teljesen általános lenne, de azért a közvélemény egy része mégiscsak a d&b-zel azonosít benneteket. Zavar téged, ha d&b DJ-nek titulálnak?  
Nem, én vállalom. Ez az egyik legfontosabb ügyem, úgy öt éve kezdük el képviselni az irányzatot Magyarországon. Míg az elején harminc-negyven fõnek játszottunk, mostanra beérett egy közönség, vidéken is 3-400-as teltházak vannak a különbözõ klubokban, pubokban. Aztán például a Krust-bulin is jó érzéssel töltött el látni azt a rengeteg embert.  
A Krust viszont a legkevésbé sem volt felemelõ látvány. Az egyik legelsõ jungle-partijaim egyikeként évekkel ezelõtt láttam Németországban, és végem volt. Itt meg adta a nagymenõt a habokra.  
Nekem is õ volt az elsõ d&b élményem, öt éve Bécsben DJ-ztek a Roni Size-zal. De a lényeg, hogy akkor még ott is csak hetvenen voltak a teremben, az utóbbi idõben pedig nézd meg mekkorát robbant a szcéna. Felkapta a média, rengeteg a buli és a lemezlovas, nekünk is van egy masszív táborunk, aki erre bukik. De hangsúlyoznám még egyszer, hosszú út vezetett idáig.  
Nem látod még kiégni a d&b punk-attitûdjét? Vagy mindig befut egy következõ kör, akiknek ez kell?  
Én még a fiatalabb generációhoz tartozom, de lehet, hogy van egyfajta forgása az egésznek. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a mûfaj állandóan megújul. Mivel hihetetlenül a technológiára támaszkodik, folyton új gépeket és új hangzásokat kísérleteznek ki, ezzel tud elõrébb lépni.  
Én mondjuk kifejezetten a gyilkos tempóra utalok. A hajnali kiképzést spuri nélkül nem bírnám, azzal pedig már nem forszírozom, így is beugrik a mai napig egy-egy szájzár-flashback. Szerintem egy kondiban lévõ, tiszta emberke két óránál többet nehezen tud becsületesen végigtáncolni, még csak nem is kell a d&b intenzitása.  
Nyilvánvaló, ezért igyekszünk a gyakori váltásokra a maratoni szettjeink alatt. Ritkán fordul elõ, hogy egyvégtében d&b-t nyomjunk, de azért akadnak olyan bulik, ahol hét órán keresztül szól a zúzda.  
Merre megy most ez a nu skool dolog?  
Az elsõ lépéseitõl elkezdtünk vele foglalkozni, hiszen számtalan jövõbe mutató hangzással, megoldással rukkolnak elõ. A közelmúltban elég sok album megjelent az irányzaton belûl, így a szélesebb közönség is jobban hozzáférhet majd.  
Szerintem nem véletlen, hogy a ritmus kezd kicsit belassulni, mintha a zenészeknek krzdene úgy globálisan elege lenni a puszta csapkodásból.  
Én jelenleg azt érzem a nu skoolban, hogy bizonyos mértékben benne próbálják egyesíteni az utóbbi évtizedek zenei törekvéseit, a sokféleség jellemzõ. Vannak teljesen hip hop ritmusúak, ugyanakkor megmarad a jungle basszus, gyakran belevágnak dub-effekteket, vagy elõkerül egy régi funkos elektro és valami dallamos vokál, és persze nem utolsó sorban mindez professzionális stúdiótechnikával párosul.  
A közönségetek mennyire vevõ az új dolgokra? A David Holmes után a Zsolt egy nu skoollal indított, amit ugyan jó volt hallgatni, de a közönség rendesen lemerevedett.  
A Trafó bulikra - amelyeknek egy féléves mûködés után most lett vége - júró fogékony társaság megszokta már, hogy a kedd este az újdonságoké. Bármilyen kategóriában - nemcsak nu skool -, a heti frissítést mutattunk be, és egybõl vették a lapot.  
Ez hány új lemez beépítését jelentette?  
Részemrõl szinte minden pénzem bakelitekre költöm, legalább tíz-tizenötöt veszek hetente. Hál' Isten a program tíz órakor kezdõdött, így az elején még a downtempo-vonalból, a jazzesebb hangzásokból válogathattunk, az 5-6 órába minden prímán belefért.  
Mi van a mûsoroddal a Tilos Rádión?  
Pont most két éves a Dzsungel könyve címû programom, szombat éjszakánként tart egytõl kettõig, a Zsolt és a Mangó mûsora után.  
Akkor is mész, ha szombaton parti van?  
Igen, próbálok megcsinálni minden mûsort, ilyenkor fél három után érkezem a helyi bulikra.Különben az adást ketten visszük a Soliddal, a vidéki fellépéseim idején õ helyettesít. Gyakran hívunk vendégeket, úgy DJ-ket mint zenészeket.  
Kik játszanak még nu skoolt nálunk?  
A Future Boy nevû, még nálam is két-három évvel fiatalabb fiú például remek kazettákat mixel, remélem hamarosan már partikon is bemutatkozhat, aztán persze ott van Mangó és TB-Gon. Egyébként a lemezbolti munkám során azt tapasztalom, hogy az eddig breakbeatben, big beatben utazók egyre többször választanak bele a nu skoolba.  
Látsz rá lehetõséget, hogy ebben a kicsi országban számottevõen bûvüljön a d&b DJ-k köre?  
Tény, hogy az utóbbi idõben megsokasodtunk. A Dzsungel könyve kétéves évfordulójának estjére tizenhét DJ-t hívtam meg a Jailhouseba. Fiatalokat, öreg rókákat egyaránt, majd legfeljebb mindenki back to back formában játszik.  
Létezik a berkeitekben szakami féltékenység, vagy úgy állsz hozzá, hogy gyere komám, hat-nyolc éve "praktizálok", csinálj jobb partit, ha tudsz?  
Ez általában akkor merül fel, ha egy DJ kiégett, vagy valamiért nem megy a szekér, és ha belegondolunk, hogy a lemezlovasok harminc körül kezdenek beérni, akkor nem kell annyira erlõre rohannunk. Bár nem vagyok partiszervezõ, részemrõl próbálok segíteni mindenkinek. Amúgy meggyõzõdésem, hogy ha van mit elmondanod és kitartó vagy, elõbb-utóbb lesz rá alkalmad.  
Hogy jött össze a közelmúlbeli francia utad?  
Most Párizsban két hónapig Magyarországé a terep. A Tilos Rádió segítségével a DJ-k is felvették a kapcsolatot a kinti színtérrel, így adódott remek "Budapest represents" lehetõség. Ez idõ alatt a magyar DJ-k turnusszerûen váltják egymást.  
Kik voltak és mennek még?  
A Titusszal már voltunk, ez a hónap a Zsolté, a Cinetripé (Laki, Gonnok, Shuriken), Nan-D is lesz, a Mangó pedig a Tritonnal megy majd. Én még egyszer visszamegyek, 27-én együtt lépünk fel a Zsolttal.  
Mesélj a helyrõl!  
A párizsi underground klubélet központja ez a Batofar, ami tulajdonképpen egy hajó, és ennek az aljában képezték ki a helyszínt nagyon profi BJL hanggal, állati jó vetítésekkel. Minden áldott este buli van és a világ minden részérõl hívnak vendégeket.  
Mennyi ideig voltál kint?  
Két hét alatt több, mint tíz estet csináltam. Valamilyen szinten rezidens posztot láttam el, mivel mindig az aznapi programhoz kellett igazítanom a zenéimet. Ötször szerepeltem d&b-zel, amit nagyon jól fogadtak, emellett pedig dub, electro, és hip hop szettekkel.  
Kik léptek fel fõ attrakcióként?  
Minden éjszaka volt valami különlegesség. Láttam egy érdekes angol breakbeates fickót, õ Cuba névre hallgat. Szintén breakbeatben nagyon komolyan adta a Freddy Fresh is, jó kis showmûsorral, a felesége végig mellette táncolt. Családorintált egy pali a három gyerekes apuka, az utolsó albuma nem véletlenül a Last True Family Man címet viseli. Egyik este az Oválék kísérleti electrójától dõltem meg (a DJ Vadimnak csináltak nemrég remixet), és nagyon tetszett egy másik experimentális csapat, a laptopokkal operáló francia Dat Politics is. Megfigyeltem, hogy arrafelé a közönség akkor is odafigyel, ha nem kifejezetten tánczene megy, van türelmük kivárni, hogy mit akar az adott mûvész a zenéjével. A Ninja Tune hip hopos éjszakáján játszott a Roots Manuva, a New Flash For Old, Mr. Trink és a Scratch Perverts egyik DJ-je Vadimmal. Tulajdonképpen a most megjelent Life in the Outer Side lemezt mutatták be. Számomra a legjobb estét a Statik Sound System produkálta: a Cup of Tea labelhez tartozó együttes nagyszerû dub és jungle keveréket mutatott be egy MC-vel és egy énekes lánnyal. Ráadásul az MC srác és a kongás ott maradtak az én bulimon is, együtt nyomtuk végig. Nagyon bírtam még egy amerikai srácot, aki kb. annyi idõs lehetett, mint én. Teljesen ismeretlen, de eszelõs kísérleti d&b-t játszott, az Aphex Twin, Squarepusher vonalból. Hihetetlen, mit mûvelt egy samplerrel, egy élõ és egy digitalizált dobbal, plusz az egész alá hangokat gerjesztett. Vele is játszottam, rádobolt a lemezeimre, jó lenne elhívni õt Magyarországra, a Statikkal együtt.  
Hányan kíváncsiak Párizsban ezekre a bulikra?  
Minden este telt ház van, ami olyan 4-500 ember jelent. Este kilenckor kezdenek,  és kettõkor már lemegy a roló. Egyszer tudtam háromig elhúzni Freddy Fresh után, de náluk teltháznál felkapcsolják a villanyt, szevasz, vége. Viszont mindenki kellõképpen kitombolja magát, és másnap lehet menni dolgozni. Nagyon tanulságos még a klub szervezettsége. A hely kõ underground, a hozzáállás ugyanakkor profi az összes területen. Technikában, média vonatkozásában a legkisebb részletre is ügyelnek, minden klappol, nincsenek csúszások. Mindenkinek megvan a feladata és az kifogástalanul végzi.  
Hány lemez cipeltél magaddal?  
Amennyit csak bírtam. Ennek külön rutinja van, amit szintén a Zsolttól tanultam: kiveszed a tokjából a lemezt, csak a papírzacskó marad, így adott esetben dupla mennyiségû korong elfér ugyanazon a helyen. Legalább 350 lemezt hurcoltam három nagy táskában, ne tudd meg, milyen súlya van. De szükség volt rá, hiszen elõre megküldték a programot, így képben voltam, hogy kikkel fogok játszani, és fel kellett készülnöm. Amit fontosnak érzek még, hogy egy csomó hazai dolgot is be tudtam pakolni.  
Melyek ezek?  
Minden megszólalt, ami magyar és megállja a helyét. A Random Soundz például itteni d&b, õk is hozogatták be a boltba a kazettáikat, amúgy a Budapest 2000-en lehet õket hallani. Van egy pár dubplatem az Anorganiktól, de játszottam a Yonderboi downtempo dolgait, Marcelt és a saját remixünket.  
Mit lehet tudni ez utóbbiról?  
A szám a Warpigs remix-maxira készült. Az egyik felén Budai és Tommyboy, a másikon az Anima és a mi felvételünk.Ez egy ilyen  elektrós nu skool Membran név alatt, két barátommal készítettük. Már több, mint egy éve együtt zenélgetünk, saját részre számos anyagunkból vágattam már bakelitet. Ezen kívül most kaptunk egy Kispál és a Borz CD-t, így kilátásban van egy újabb remix.  
Egyéb várható megjelenés?
Night Vibes címmel jelenik meg egy mix CD a Tilos gondozásában. A zenéket a Zsolt szelektálta, mi meg a Mangóval ketten összerakjuk. Az ekletikus válogatáson külföldiek és magyarok vegyesen szerepelnek, és reményeink szerint a hazai felvételek megállják majd a helyüket a mixben, legalábbis próbáljuk megütni a kinti mércét. Lemezbemutató decemberben, a Petõfi Csarnokban lesz. 

"Addig is big up az összes igaz arcnak!"