Az Anima Sound System vezetõje, a magazinunkban megjelent vele készített interjú és az azt követõ visszhang apropóján az alábbi közleményt juttatta el hozzánk: 
"Sajnálattal és szomorúan vettem tudomásul, hogy a Freee Magazin 1999. májusi számában megjelent Anima interjú alaposan felkorbácsolta a kedélyeket. Ugyanígy zavar, hogy sokan - DJ-k, kiadók, zenészek, valamint többek között egy ma már kizárólag a zenei életben tevékenykedõ egykori építési vállalkozó, akinek korábbi munkájáról csak a napokban értesültem, igen-igen félreértették a semmiképpen sem nekik célzott gondolataimat. A dolog számomra különösen azért sajnálatos, mert az Anima Sound System megalakulása óta azon vagyok, hogy a magyar underground és mainstream békésen éljen egymás mellett, hogy a mûfajok és a zenekarok között kapukat nyissunk, hogy ne legyen ciki, ha heavy metal-elõadó techno-csapattal dolgozik, hogy a fiatal elõadók ne a sor végén kullogjanak életük végéig, hogy a gyûlölködés helyett kooperáció legyen, hogy ne az egzisztenciális helyzet, s fõképp ne a származás meg a rasszista (elõ)ítélkezés döntse el, ki melyik kasztba tartozhat. Ami számomra a lényeg: senkit nem állt szándékomban emberi mivoltában megsérteni azzal, hogy elmondottam a véleményemet a hazai zenei szcéna egyes jelenségeirõl. E zenei színtérre egyébként alaposan ráfér a kritika, ebben részemrõl a jövõben sem lesz hiány. 
Ami viszont hiba volt, az a személyeskedés, amit többen gyûlölködésnek értelmeztek, és megszámlálhatatlan szakembernél komoly sebeket okozott. A célom egyáltalán nem ez volt, sokkal inkább a tespedõ hazai szcéna felrázása. E színtér felpezsdítése továbbra is ambícióm lesz, viszont nincs jogom az e kultúrában dolgozókat személyükben minõsíteni; láthatjuk tehát például Pierrot-val eltérõ módon a világot, egy azonban biztos: nincs jogom sokak által elismert szakmai munkáját szubjektív és dehonesztáló jelzõkkel illetni, hiszen véleményem csak egy a sok közül. Továbbá: noha megvan a markáns véleményem a hazai hip-hop ügyeirõl, ahhoz sincs felhatalmazásom, hogy mondjuk a láthatóan nagy közönségszeretetnek örvendõ Ganxsta Zolee és a Kartelt megítéljem, vagy hogy az egy estére akár öt fellépést is vállaló DJ hozzáállását kritizáljam. Ezek ugyanis szubjektív dolgok, hiszen a zenei élet minden résztvevõje saját belátása szerint dönt, és áll ki a közönség elé. Ebbõl következik az is, hogy az ítélkezés nem az én dolgom, hanem a közönségé. Egyébként meg virágozzon minden virág, mindenki csinálja a saját zenéjét, vállaljuk a polémiákat, vitatkozzunk keményen, de a személyeskedést hagyjuk kint az elõszobában."